Ugrás a tartalomra

Demo Day programot tartottunk Óváron: bemutatkozott a magyar fejlesztésű UniSense rendszer

csurjazs küldte be időpontban

Demo Day bemutató programot tartottunk a gyakorlatban is bevált technológiákról Mosonmagyaróváron, a Smart Farmon. Az IoT szenzorok haszna: műszerek, adatgyűjtés- és továbbítás, energiaellátás, előnyök és hátrányok bemutatását célzó program sok szakembert vonzott. 

A Széchenyi István Egyetem saját fejlesztésű meteorológiai állomásának, az UniSense rendszer bemutatója keretében agrárdigitalizációs oktatásra hívtuk az érdeklődőket: „Minden, amit az IoT szenzorokról tudni kell: „műszerek, adatgyűjtés- és továbbítás, energiaellátás; előnyök, hátrányok”.

Az UniSense meteorológiai állomást az elmúlt hónapokban több szakmai rendezvényen is bemutatták, és kiemelten pozitív visszajelzéseket kapott. Számos hazai agrárvállalkozás jelezte együttműködési szándékát, látva az eszközben rejlő potenciált.

Dr. Teschner Gergely, a projekt egyik vezetője szerint ezek az eszközök konkrét, napi segítséget adnak. A talaj hőmérsékletéből és nedvességtartalmából meg lehet mondani, mikor érdemes vetni. A szélirány segít elkerülni a hibás permetezést. A levélfelület nedvessége megmutatja, mikor lehet aratni anélkül, hogy drága szárításra lenne szükség.

A rendszer előfizetéses formában lesz elérhető, és lehetőséget ad az adatok megosztására is. Így akár egy egész közösségi meteorológiai hálózat is kiépülhet. 

A szenzorkészlet méri többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást. Mindezeket egy levélfelületi nedvességmérő szenzor egészíti ki.

A fejlesztés egyik fő előnye, hogy az állomás egész évben működőképes, így télen is, amikor a piacon kapható eszközök gyakran leállnak a csökkent mértékű napenergia miatt. A kutatók az NBIoT-alapú adatátvitelt választották, amely alacsony energiaszint mellett is stabil kapcsolatot biztosít. Az állomás tízpercenként küld adatokat, és akár két hétig képes működni csupán akkumulátorról, ami jelentősen megkönnyíti a terepi használatot. 

A szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította egy olyan felhasználói felület fejlesztésével, amely a kutatói és a gazdálkodói igényeknek egyaránt megfelel. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. A fejlesztők külön algoritmusokat dolgoznak ki a szántóföldi növénytermesztők és a kertészeti gazdaságok számára.

Az előadók voltak: dr. Ambrus Bálint, dr. Kovács Attila és dr. Teschner Gergely. A Pozsonyi úton az UniSense műszer bemutatása után, az első előadás az IoT szenzorok felépítése, működése, használata és a tapasztalatok körül forgott. 

Szóba kerültek az adattovábbítási módok is: GSM, LoRaWAN, NbIoT, Zigbee, Wifi, 5G. A Smart Farm szenzorparkjának terepi megtekintése: a METOS, a Libellium, a Campbell, a Boreas stb. műszerek.

A további kapcsolódó tartalmakat, képeket, videókat, cikkeket ide töltjük fel, érdemes átnézni:

Az IoT szenzorok haszna: műszerek, adatgyűjtés- és továbbítás, energiaellátás, előnyök és hátrányok