Az Agro Napló és az Agrárszektor együttműködésében megvalósuló "Ezért kincs az agráradat" sorozat utolsó 2024-es anyagában Prof. Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az AEDIH program egyik szakmai munkatársa, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke fogalmazta meg a gondolatait többek között az Agrár-EDIH projekt lehetőségeiről is. Ezt az anyagot szemléztük.
Az agrárdigitalizációs aktualitások, amik a következő évet érintik
A mezőgazdaság digitális átállását támogató pályázat második köre átcsúszott 2025-re. Fontos kapcsolódó fejlemény, hogy várhatóan – igazodva a szakmai elvárásokhoz – fel fogják használni a sikeresen futó Agrár-EDIH projekten belül kidolgozott „Roadmap”, vagyis digitális életút-elkészítési módszertant, mivel az Agrárminisztérium szakemberei is úgy vélték, hogy a módszertan segít a pályázatok elkészítésében, valamint azok elbírálásában is - fogalmazott Milics Gábor professzor.
Hasonló közös munka zajlott le a 2024-es év elején, amikor a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke, Varga Péter Miklós vezetésével egy munkacsoportban készítettünk el egy olyan háttéranyagot, ami a „precíziós pályázat” megvalósulásáról adott helyzetképet, gazdálkodók és ágazati szakemberek részvételével. Összegyűjtöttük azokat az ajánlásokat, meglátásokat és tapasztalatokat, amelyekről az MPGE szakértői úgy döntöttek, hogy lehetséges és érdemes felhasználni a következő, a digitalizációt támogató pályázat kiírásakor. A javaslatcsomag célja, hogy általa jobbá válhasson a pályázat, ezt át is adtuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium illetékes előkészítő csoportjának.
Mind az MPGE, mind az Agrár-EDIH részéről szeretnénk az új pályázat kiírását is segíteni abban, hogy sikeresebben érjen el a gazdákhoz, másrészt azokat a visszajelzéseket igyekeztünk összegyűjteni, amik azt érintették, hogy mivel tehető a gazdák számára emberközelibbé és felhasználóbarátabbá a pályázat. Az év során egyeztetést szerveztünk az agrárdigitalizációs és innovációs hub és az Agrárminisztérium szakemberei között, amelyen az AEDIH-csapat bemutatta az addig elért eredményeket és a lehetőségeket.
Ebből aztán egy olyan megállapodás született, hogy az agrártárca illetékesei megvizsgálják a lehetőségeket, hogy a pályázatot megelőző szintfelméréshez szükséges Roadmap elkészítését, valamint a digitális érettség felmérését beillesszék a pályázati folyamatba.
A folyamat beépítése azért fontos, mert az AEDIH által felmért, szaktanácsolt gazdálkodóknál a Roadmap elkészítéskor észleltük, hogy a tudáshiány vagy a bizonytalanságok miatt még mindig nem a teljes képét látják az agrárdigitalizációnak. Nagyon sokan tisztában vannak a feladatrészek mozzanataival, egy-egy technológiai megoldással, látják a lehetőségeket és a lényeget. Ám az összkép keveseknek van meg, így nincs előttük egy stratégiában 3–5 évre előre tervezve, felépítve a digitális alapú gazdálkodásra való átállás folyamata és rendszere. (...)
Pedig ez nagyon fontos kérdés, téma és feladat, mert bár az eszközök és a szolgáltatások rendelkezésre állnak, még mindig nem rendszeres és módszeres szinten használják az agrárdigitalizációt a hazai gazdák.
A döntéshozatalt az adatok előkészítése és a szaktanácsadási folyamat előzi meg, továbbá mindenhol kell egy „karmester”, aki összehangolja a feladatokat, átlátja az összefüggéseket és általa egységes rendszerbe tudják gyúrni az egész digitális rendszert. A helyesen gyűjtött adatok alapján lehet meghozni a jó döntéseket. E folyamat során az első év az adatstrukturálásról, az adatrendszer felépítéséről szól, ezek határozzák meg a következő évek döntéshozatalati folyamatát. A bázisadatokat aztán lehet kiindulási és viszonyítási pontként kezelni, majd azokra építve eldönteni, hogy milyen stratégia mentén érdemes és lehet haladni, megnézve azt is, hogy esetleg mik azok az elhibázott folyamatok, amiket megváltoztatva gazdasági előnyöket lehet elérni. Az elhibázott döntések ugyanis pénzügyi hátrányt okoznak.
Az agrárdigitalizációs rendszerek bevezetésénél pedig annak, aki nem akar nagyot bukni, először kis rendszerekben érdemes gondolkodnia, ezek eredményeiből már ki lehet indulni és fel lehet skálázni a megoldásokat.