Szécsényben, Nógrád vármegyében folytatódott az Agrár-EDIH képzéssorozat. A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium látta vendégül az előadó szakembereket és a gazdálkodókat az intézmény egyik földszinti termében. Filkor Lajos igazgató köszöntötte a helyi és környékbeli gazdákat, akik közül többen is az intézményben végezték a tanulmányaikat. A programon részt vett Dr. Tóth Krisztina egyetemi docens, a MATE Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ vezetője is, aki szintén AEDIH szaktanácsadóként támogatja a projektet.
Elsőként Fábián Attila Agrár-EDIH szaktanácsadó mutatta be a projektet, elmondta, hogy 250 hazai gazdaság digitalizációs szintlépésének támogatása a cél. Ezen folyamat része, hogy a termelők megismerjék a talajmintavételi alapokat, továbbá a térképezésben és a térinformatikában meglévő lehetőségeket.
A Road map, vagyis a fejlődési életút elkészítése végig segíti a projekt résztvevőit a tervezésben, az adatgyűjtési rendszerek kialakításában, a megtérülés számításában, valamint a megvalósításban is. Az érintett gazdaság adataira és adottságaira szabott szaktanácsadási folyamat a párbeszédre és a gyakorlati ismeretek elsajátítására épül. A cél, hogy a résztvevők megismerkedjenek a digitalizációs eszközökben rejlő lehetőségekkel, valamint azok segítségével a saját gazdaságukra szabottan maguk is képesek legyenek azok használatára.
Másodikként Dr. Láng Vince, az AgriDron Kft. ügyvezetője, Agrár-EDIH szaktanácsadó beszélt a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás tervezésről, ezen belül a talajszkennerekről, a talajtípusokról, a hozammérés előnyeiről, valamint példákat mutatott a helyes és a hibás megvalósításokról is.
A precíziós szaktanácsadási szolgáltatások hátteréről, a hibás technológiákról, a megalapozott döntéshozatalról és a gyakorlatban már bizonyított megoldásokról is szólt. Megmutatta, hogy a bemeneti paraméterek függvényében milyen sokféle szaktanácsadást kaptak egy adott területre. Annak függvényében, hogy milyen bemeneti adatokat használt a szaktanácsot adó szakértő, eltérő tápanyaggazdálkodási javaslatok születtek. Az elemzések elvégzése után bemutatta, hogy miért és hogyan hibáztak egyes cégek szakemberei a menedzsmentzónák kialakításánál. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy mire kell figyelniük a gazdáknak ahhoz, hogy felismerjék a helyes döntéseket és az esetlegesen helytelen szaktanácsot is.
Harmadikként Dr. Milics Gábor, a MATE professzora beszélt a térinformatikai és a távérzékelési ismeretekről. Bevezetőjében a digitalizációs eszközök és a gazdaságok céljainak összefüggéseit tárta fel, majd bemutatta az egyes munkafolyamatok digitalizációs lehetőségeit a talajvizsgálatoktól kezdve a menedzsmentzóna-lehatárolásokon és a differenciált kijuttatáson át egészen a zóna alapú művelésig.
Felhívta a figyelmet a táblahatárok digitalizálásának fontosságára, az adatok nevezéktanának pontos vezetésére, valamint a precíziós szolgáltatások zsákutcáira. A távérzékelési adatok gyűjtésére és felhasználására, valamint a műholdképekben meglévő információkra is kitért, majd a döntéstámogató szoftverekről beszélt.
Az előadást követően a jelenlévő gazdálkodók kérésére olyan gyakorlati ismereteket is bemutattunk, amelyeket a mindennapi termelési gyakorlatban is hasznosítani lehet. A termelők saját területein és növényállományaikban néztük meg azokat az esettanulmányokat, ahol a felvetődő konkrét kérdésekre azonnal válaszokat tudtunk adni a térinformatika és a távérzékelés segítségével.
A visszajelzések alapján több gazdálkodó is a helyszínen csatlakozott az Agrár-EDIH projekthez, valamint kérték, hogy az agrárdigitalizációs ismeretek gyakorlati kurzusát tartsuk meg számukra. A terveink szerint a képzéssel hamarosan visszatérünk Nógrád vármegyébe.
2024.02.22.